Pólóban mászkáló fiatalember az utcán, télen, hidegben… Sokan, sokféleképp reagálnak az emberek, amikor ilyet látnak az utcán. Többnyire egyet is érthetnek egymással, gondolván: a fiú nem komplett, nagyon meg fog fázni, fel akar tűnni, talán még ivott is, nem lesz ennek jó vége!
Az utca népe meg van győződve arról, hogy az egészség kulcsa kizárólag az ember komfortzónáján, vastag télikabátján belül található. Hogy is lenne ez másképp, még a megfázás szó is azt sugallja: aki fázik, beteg lesz. Ezt a dogmát azért már egyre többen érzik, hogy valahol sántít.
Valahogy nem mindig betegszünk le, ha hidegben vagyunk. Vagy soha, a fene se érti. Rugaszkodjunk el napjainktól, próbáljunk meg gondolatban egy időutazást tenni! Mi történhetett az élet kialakulásától kezdve az emberré válás folyamán?
Vajon képesek voltak-e őseink csak egy kicsit is hasonló módon nélkülözni a környezeti hatásokat, köztük a hideget, mint mi? Valóban olyan tökéletlen, már visszajavíthatatlan a testünk, mint ahogy gondoljuk?
A földi élet keletkezéséről sokan, sokféle dolgot állítanak, de vannak köztük megkérdőjelezhetetlen tényezők. A mi hatalmas labdánk már akkor is forgott kissé ferde tengelye körül, valamint rótta folyamatosan ismétlődő, egy éves útvonalát a Nap körül, amikor felületén az életnek legfeljebb megfelelő feltételek létezhettek, de annak szikrája sem volt még sehol.
Meleg nappalok és hűvösebb éjszakák, tél és nyár váltogatták egymást. Az örökös hőingadozás ugyanúgy „hergelte” az élet kezdetének, illetve fejlődésének folyamatait, mint ahogy teszi ezt ma is. A hideg és a meleg nem pusztította, hanem elősegítette a fejlődést.
A mikrobiológia tudománya szerint a progenota, más szóval protosejt volt az első élőlény, amely DNS örökítőanyagot tartalmazott, vagyis tulajdonságait utódaira örökítette át. A tudósok a protosejtek megjelenése kapcsán négymilliárd évről beszélnek! Felfoghatatlanul hosszú tehát az az idő, mely az örökös hőingás ellenére egyre tökéletesebb formáit jelenítette meg az életnek.
Az idő szinte végtelen távlatában csak egy ezred másodperc a legutóbbi 50.000 év, amióta viselkedésében is modern ember élheti tökéletes életét. És a Föld ezalatt is csak forgott, keringett, öröké fűtve és hűtve fejlesztette minden élőlényét!
Megjelent a mai világ superman-je és azt mondta: Minden rossz!
Aztán jött talán a legnagyobb BUMM… Megjelent a legmodernebb ember, melynek önmagunkat tudhatjuk, és elkezdtük szépen tudományunkra építkezve „rendbetenni” mind mindazt, amiről kijelentettük, hogy tökéletlen.
Mi már istenként tekintetünk a környezetünkre, és egyre nagyobb pusztításokba fogunk, hogy kijavítsuk a „hibákat”. Önmagunkkal sem vagyunk már elégedettek, többek közt az öltözködési szokásaink megreformálásában láttuk meg a jövőt. Isteni mivoltunk felfedezése óta mi már „rétegesen” öltözködünk, nehogy testünk végezze azt a „megerőltető” hőtermelést és szabályozást, melyet egyébként mindig is képes volt véghezvinni.
Míg a fázás korábban beindította a megfelelő folyamatokat, ma mindent megteszünk, hogy maximum az orrunk hegyén érezzük az éltető, egészséges, mégis gyűlölt és minden rossz eredetének kikiáltott hideget. Bőrünk hirtelen érzékeny lett a Nap sugaraira, nem is csoda, hisz a hidegtől állandóan félve teljes testünket takargatjuk előlük egész évben.
Vajon vissza lehet-e még térni az eredeti kerékvágásba, vagyis a természettel együtt élés biztos medrébe?
Sokmindenben igen, így a hidegtűrésben is meglepően gyorsan visszatéríthetjük szervezetünket az több évmilliárdos „tapasztalásához”. Elsatnyult érrendszerünk megszokta, hogy alig van dolga hőszabályozással, hisz a fázás érzetére agyunk a fűtéskapcsoló elfordítására, vagy a ruhák számának megduplázására ösztönöz, miközben még testmozgással sem vagyunk hajlandóak javítani a helyzetünkön.
Az akaratunk egy test felé küldött kód, jel, amit mi szerkesztünk meg! Ez a szervezetünk felé küldendő jel a korábbiakkal szemben az is lehet: tűrd a hideget, mozogj, nincs most erősebb fűtés, bírd ki, hogy a hideg vízben zuhanyozol stb.
Wim Hof az a holland mester, aki hitelesen, tömegekhez tudta eljuttani az emberekhez az olyan ismereteket, melyek segítségével befolyásolhatjuk testünk önműködő folyamatait. Elképesztő rekordokat állított fel, jó részük kifejlesztett extrém hidegtűrésével kapcsolatosak. Kutatók vizsgálták azokat a folyamatokat, melyek választ adtak a kérdésekre –hogy bírja órákon át például egy jéggel feltöltött tartályban hipotermia, vagy más megbetegedés nélkül.
Bátorítására és útmutatásaival egyre többen tapasztalják meg napjainkban a hideg jótékony hatásait, erősítik vissza sikerrel immunrendszerüket. A jótékony hidegsokk, melyet hidegvizes zuhanyozások, vagy jeges vizes mártózások kezdetén érzékelhetünk, nyugtató és boldogító anyagok gyors termelésére kötelezi agyalapi mirigyünket. Nem véletlen népszerű a hidegelés, vagy az úgynevezett téliúszás az adrenalint kereső fiatalok körében!
Az érrendszerünk hossza –nem elírás –jellemzően 100.000 km, melynek teljes egészére kihat a hidegnek történő kitettség. Izomzata általában sorvadt, hisz születésünk óta nem volt összehúzódásra kényszerülve, de kutatások szerint már tíz nap hideg vizas zuhanyozással megerősíthető, ez pedig igencsak csökkenti az oly gyakori kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát.
A hidegtűrő férfi
A srác, aki az utcán télen is egy szál pólóban döbbenti meg a semmit nem értő környezetét, talán már tudja is, hogy gyakorlata több, mint vagánykodás. Fittyet hány azokra, akik őt nem értik, egy magasabb szinten éli életét. Érrendszere képes szabályozni a testének hőelosztását, szervezetében kifejlesztett barna zsírok égetik az utált fehér zsírjait, hogy így mindenki másénál jobb fűtést biztosítson létfontosságú szervei részére.
Elfogadja, hogy nem a természet ellen, hanem azzal együtt élve jobban jár. Hosszabb, boldogabb életre számíthat, mert egészséges lesz akkor is, amikor környezete különböző betegségek miatt rohangál orvoshoz és patikába. A srác ma már nincs egyedül. Fordulj be bátran a következő utcába! Itt, ott és amott is egyre több hasonló fura embert láthatunk, talán érdemes lenne közéjük vegyülni? Jó lenne, ha a Természet könnyebben győzne az okoskodó, ellene élő ember felett. Ne féljünk a hidegtől, csak mozogjunk, vagy reszkessünk néha egy kicsit, így sok minden fordul majd jóra agyonféltett kis életünkben!
Zimányi András
az első téli Balaton-átúszó
Reszkess – hidegtűrők magazinja szerkesztője
